EKG-vizsgálat
Az elektrokardiográfia, röviden EKG, a szív működésének egyik legalapvetőbb és leggyakrabban alkalmazott vizsgálati módszere.
Segítségével az orvosok a szív elektromos aktivitását mérik és rögzítik, így információt kapnak arról, hogyan működik a szívizom, milyen a szívritmus. Az EKG teljesen fájdalommentes és gyors vizsgálat: a mellkasra, a karokra és a lábakra kis elektródákat helyeznek, amelyek érzékelik a szív elektromos jeleit. Ezeket a jeleket egy gép görbék formájában ábrázolja, amelyeket a belgyógyász vagy kardiológus kiértékel. A vizsgálat mindössze néhány percet vesz igénybe, és semmilyen kockázattal nem jár.
Mikor javasolt az EKG?
Az EKG segíthet például a következő panaszok hátterének tisztázásában:
- szívdobogásérzés,
- mellkasi fájdalom,
- szédülés,
- ájulás,
- légszomj,
- tartós fáradtság.
Emellett rutinszűrésként is elvégezhető, magas vérnyomás, cukorbetegség, ismert szívbetegség, illetve bizonyos gyógyszeres kezelések megkezdése előtt, illetve alkalmazása idején.
Miről árulkodik az EKG?
A vizsgálat kimutathatja a szívritmuszavarokat, a szívizom oxigénhiányos állapotát (iszkémiát), korábbi szívinfarktus nyomait, valamint a szív elektromos ingerületvezetésének zavarait. Bár önmagában nem minden szívproblémát fed fel, de az EKG az első és legfontosabb lépés a szívbetegségek felismerésében.
EKG-típusok
A leggyakoribb a nyugalmi EKG, amelyet fekvő helyzetben végeznek. Létezik terheléses EKG is, amely futószalagon való gyaloglás/futás vagy szobakerékpár használata közben történik, és a szív terhelés alatti működését vizsgálja. Bizonyos esetekben 24 órás, úgynevezett Holter EKG is javasolt, ez esetben egy hordozható készülék folyamatosan rögzíti a szívritmust.
Miért hasznos a rendszeres EKG?
Számos szívbetegség kezdetben tünetmentes lehet, ezért hasznos a rendszeres EKG-vizsgálat fontos szerepet játszik a korai felismerésben és a megelőzésben, mivel az orvos egy egyszerű, gyors és biztonságos vizsgálattal értékes információkhoz juthat szívünk egészségéről.
Panaszmentesség esetén az EKG nem szükséges mindenkinek évente, de bizonyos életkor és kockázati tényezők mellett ajánlott:
- 40 év alatt, egészségesen, panaszmentesen elegendő 3–5 évente, szűrő jelleggel,
- 40–50 év felett érdemes 1-2 évente elvégeztetni akkor is, ha nincs panasz,
- magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, dohányzás vagy egyenesági családtag szívbetegsége esetén évente egyszer javasolt, panaszmentesség esetén is!
Szív-, és érrendszeri betegségben szenvedőknek vagy gyógyszeres kezelés alatt állóknak az orvos írja elő az ellenőrzést.